Garanciamechanizmusok a pénzügyi rendszerben

Újabb szakmai délutánt szervezett az MPGE Budai Szervezete

Az MPGE Budai Szervezetének 2025. február 19-én megtartott szakmai délutánján a résztvevők ezúttal a garanciamechanizmusokról hallhattak informatív előadásokat. Az eseményt Farkas Ákos, az MPGE Budai Szervezetének elnöke, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti koordinációs igazgatóságának igazgatója nyitotta meg, aki előrevetítette, hogy mindenki számára hasznos és közérdekű információt hallgathatnak majd meg a résztvevők arról, hogyan tudhatjuk a megtakarításainkat, befektetéseinket, biztosításainkat biztonságban a hazai pénzügyi közvetítőrendszerben.

A megnyitót követően dr. Kómár András, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket és mutatta be a betétek szerepét a pénzügyi rendszerben, a betétvédelem fontosságát, továbbá ismertette az OBA működését, stratégiai céljait, válságkezelési és kártalanítási tapasztalatait, valamint nemzetközi kapcsolatait.
Az előadó kiemelte, hogy betétbiztosítás szerepe nem csak a betéti formában megjelenő lakossági és vállalati megtakarítások védelme egy hitelintézet esetleges fizetésképtelensége esetén, hanem a válsághelyzetekben kialakuló bankrohamok megelőzése révén hozzájárul a prudens módon működő bankokkal szembeni bizalom és a pénzügyi stabilitás fenntartásához is. Egy hitelintézet fizetésképtelensége esetén a betétesnek 7 munkanapon belül járó kártalanítási összeg személyenként és hitelintézetenként főszabály szerint 100.000 euróig terjed, de jogszabályban nevesített esetekben további 50.000 euró kártalanításra is jogosult lehet a betétes.

Az OBA főként hitelintézeti befizetésekből és a vagyonkezelés hozamából álló vagyona jelenleg 184 Mrd Ft, mely meghaladja az EU által elvárt szintet. A számos más EU tagállamnál magasabb vagyon a hazai hitelintézetek betéteseinek magas szintű védelmét szolgálja.

Második előadóként dr. Drávai Henriett, a Befektető-védelmi Alap (BEVA) vezető jogtanácsosa, a befektetőkártalanítási feladatok ellátása céljából létrehozott BEVA szervezetét és garanciamechanizmusát ismertette. Előadása az Európai Parlament és Tanács befektetőkártalanítási rendszerekről szóló 97/9 EK irányelve főbb rendelkezéseinek ismertetésével kezdődött, amelyben kiemelte, hogy az irányelvben minimális összegként előírt 20.000 euró kártalanításhoz képest Magyarországon a befektetők 100.000 euró maximális összegű kártalanításra számíthatnak.

Ezt követően kitért arra, hogy a magyar Befektető-védelmi Alap 1997-ben jött létre az Európai Unióban legkorábban létrehozott befektetőkártalanítási rendszerek egyikeként, majd ismertette a BEVA szervezetét és tagságát. Elmondta, hogy a biztosított tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, magyarországi székhelyű társaságok számára kötelező a BEVA tagság, majd tájékoztatást adott a biztosított tevékenységekről és a tagok által kezelt, védett letétállomány megoszlásáról. A tagsági jogviszony tartalmát érintően részletesen beszélt a tagok által fizetendő díjak típusairól és az éves díjbevétel nagyságáról.

Az előadás utolsó részében a kártalanítás részletes szabályait ismertette, kiemelve, hogy a BEVA nem a befektetést, hanem a letétkezelési tevékenységet biztosítja és csak a hiányzó ügyfélvagyon után fizet kártalanítást, valamint a kártalanítási eljárás kérelemre indul. Előadását a BEVA eddig lefolytatott kártalanítási eljárásainak rövid ismertetésével zárta.

Végezetül dr. Rumi Tamás a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főosztályvezetője ismertette a MABISZ szervezeti felépítését és a Szövetség által működtetett garanciarendszereket. Bemutatta a MABISZ rendkívül szerteágazó tevékenységeit, egyedi felépítését, és a jogszabály által előírt feladatok ellátásának szervezeti feltételeit.

Szó esett ezen kívül a MABISZ működését meghatározó, összetett jogszabályi háttérről, majd pedig a MABISZ felelősségi körébe tartozó garanciarendszerek (Kártalanítási Számla, Kártalanítási Alap, Nemzeti Iroda) fontosabb feladatairól, ezen belül is részletesebben a Kártalanítási Alap működéséről, röviden kitérve az OBA és BEVA működéséhez hasonló és attól eltérő elemekre. A résztvevők végül rövid áttekintést kaphattak a fenti alapok finanszírozási szabályairól és nemzetközi képviseletéről.

Az előadás szüneteiben, továbbá az előadásokat követő kérdések szekcióban számos kérdés érkezett, melyek az OBA hitelintézeti díjszámításának módszertanára, vagyonának felhasználására, korábbi kártalanítási eseteire, valamint a betétbiztosítási védelem körére vonatkoztak.

A legtöbb érdeklődés arra irányult, hogy az OBA által nyújtott védelem kiterjed-e a Revolut hazai betéteseire, melynek kapcsán az OBA ügyvezető igazgatója egyértelművé tette, hogy az OBA csak a hazai hitelintézeteknél elhelyezett betéteket védi, a Revolut betéteseire nem terjed ki az OBA védelem.

Az esemény zárásaként a Budai Szervezet elnöke megköszönte a jelenlevőknek részvételt.

Hasznos linkek (YouTube):
Megtakarítás és befektetés megkülönböztetése
A megtakarítások védelme – az Országos Betétbiztosítási Alap
A befektetések védelme – a Befektető-védelmi Alap