Székhely:
1052 Budapest, Apáczai Csere János u.10.

Központi telefon:
+36 1 484-9100

Központi fax:
+36 1 484-9200

Ellenőrző szervezetek

Az Állami Számvevőszékről

Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék az éves költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetőleg az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által pályázat útján kiválasztott és megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi.

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatait. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. A függetlenség elve személyi, pénzügyi, jogi, szervezeti és tevékenységi vonatkozásban egyaránt érvényesül az Alaptörvény és a számvevőszékről szóló törvény rendelkezéseiben.

Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést. Az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza.

A számvevőszékről szóló törvény az Állami Számvevőszék feladatainak körében összefoglalja a legfontosabb ellenőrzési területeket: az államháztartás gazdálkodását, a központi költségvetési javaslat megalapozottságát és teljesíthetőségét, az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok felhasználásnak törvényességét és célszerűségét. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai kiterjednek a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználására, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására. Az Állami Számvevőszék széles körben ellenőrizheti az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását. A szervezet ellenőrzési jogosítványai kiterjednek az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelésének, a vagyonnal való gazdálkodásnak, és az államháztartás alrendszereit érintő szerződéseknek az ellenőrzésére. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, valamint az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét. A számvevőszéki ellenőrzés kiterjed a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának, a pártok gazdálkodásának, valamint az egyházak részére az államháztartásból juttatott támogatások felhasználásának törvényességére is.

Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket. Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános. Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.
Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani és azt az Állami Számvevőszék részére megküldeni. Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet vagy továbbra sem elfogadható intézkedési tervet küld, az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető-, vagy fegyelmi eljárás megindítását, illetve az államháztartás valamelyik alrendszeréből származó támogatások vagy egyéb juttatások folyó-sításának, illetve a személyi jövedelemadó 1 %-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztését kezdeményezheti.

A számvevőszéki törvény kiemeli az Állami Számvevőszék tanácsadó és segítő szerepét, rögzíti, hogy a Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló magállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját. Az Állami Számvevőszék 1989-ben történt újbóli megalapításától a tanácsadó funkcióból kiemelkedik a Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat véleményezése, amely nélkül az Országgyűlés nem kezdi meg a költségvetési törvényjavaslat tárgyalá-sát. Az ellenőrzési tapasztalatok átadása és a jó gyakorlat megismertetése érdekében az Állami Számvevőszék rendszeresen tart sajtótájékoztatókat, konferenciákat szervez. Tevékenysége, jelentései, azok angol nyelvű összefoglalói megismerhetők internetes honlapján. Az Állami Számvevőszék szerkeszti és negyedévente magyar és angol nyelven megjelenteti a Pénzügy Szemle című közpénzügyi szakfolyóiratot.

Elérhetőségek:

A KEHI-ről

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, mint a Kormány által kijelölt kormányzati ellenőrzési szerv feladata a kormányzati ellenőrzés, amely az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a kormányzati ellenőrzési tevékenységét a Kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi. Soron kívüli kormányzati ellenőrzés lefolytatására a Kormány, a miniszterelnök vagy a Miniszterelnökséget vezető miniszter adhat utasítást.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre az alábbiakra terjed ki

a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése,

  • az európai uniós forrásból, illetve az állam nevében kötött nemzetközi szerződés alapján finanszírozott egyéb programból nyújtott támogatás felhasználásának, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata, elkülönített állami pénzalapok előirányzata felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzése,
  • a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások – ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzése,
  • a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok – ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot – ellenőrzése, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik,
  • azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzése, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek,
  • az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzése, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,
  • az előző pontokban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, valamint
  • működési célú költségvetési támogatás nyújtása esetén a kedvezményezett működésének és gazdálkodásának ellenőrzése.

Elérhetőségek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a Vám és Pénzügyőrség (VPOP) integrációjával 2011. január 1-jétől kezdte meg működését.
Az új szervezet méreteit, jelentőségét tükrözi, hogy az államháztartás adójellegű bevételeinek 91 százalékét a két elődszervezet biztosította.

A 22,5 ezer fővel működő NAV államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. Központi, középfokú és alsófokú területi szervei vannak. Tevékenységét a több mint 800 szerverből és 24 ezer munkaállomásból álló legnagyobb hazai közigazgatási informatikai rendszer támogatja. A NAV önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely az állami költségvetésben önálló fejezetet képez. A NAV elnökét határozatlan időtartamra, a kijelölt miniszter javaslatára miniszterelnök nevezte ki. Fő feladata a bevételek biztosítása, ezért több, mint 60 féle adót, járulékot, illetéket és vámot, valamint ezekhez kapcsolódó bírságot és pótlékot kezel.

A NAV vezetője az elnök, aki képviseli a NAV-ot, közvetlenül vezeti a NAV Központi Hivatalát, továbbá ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal. A NAV elnökét határozatlan időtartamra a kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A NAV elnöke szolgálati elöljárója a NAV hivatásos állományú tagjainak. Munkáját nyolc elnökhelyettes segíti.
Külön főigazgatóság foglalkozik a kiemelt adózókkal, egy másik az adónyomozókat fogja össze, s főigazgatóság az Informatikai Intézet is. Saját képzési, egészségügyi és kulturális intézettel rendelkezik.

A NAV feladata:

  1. részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,
  2. a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére jutatott támogatás, adó- és visszaigénylés vagy adó-visszatérítés,
  3. a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések,
  4. megállapítása, beszedése nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése.

Elérhetőségek

A Kincstár tevékenysége

A Magyar Államkincstár fő tevékenységi körei

  • a költségvetés végrehajtása,
  • pénzügyi szolgáltatások,
  • befektetési szolgáltatások,
  • központi illetményszámfejtés,
  • pályázatos támogatások, követeléskezelés,
  • szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzés az államháztartás önkormányzati alrendszerében,
  • a törzskönyvi és egyéb nyilvántartások vezetése.
  • Nemzeti Kifizető Ügynökség
  • nyugellátások és egyes más ellátások, családtámogatási ellátások, pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítási hatáskörébe utalt egyéb ellátások központi folyósítása
  • önkormányzati ASP rendszer működtetése

Nemzeti Kifizető Ügynökségi feladatkörében:

  • ellátja a KAP Alapokból finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos kifizető ügynökségi, valamint a nemzeti költségvetésből finanszírozott agrártámogatásokkal összefüggő végrehajtási feladatokat,
  • nyilvántartási, monitoring-adatgyűjtési tevékenységet végez,
  • valamint a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésével kapcsolatos agrárkár-enyhítési és krízisbiztosítási szervként jár el.

A Kincstár a költségvetés végrehajtásának feladatkörében:

  • nyilvántartást vezet a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatairól, azok változásáról és teljesítéséről;
  • előkészíti a költségvetési előirányzatok felhasználásához kapcsolódó pénzforgalmi műveleteket;
  • ellátja a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési, egyeztetési és szolgáltatási feladatokat;
  • információt szolgáltat a költségvetés előirányzatairól és teljesítéséről a költségvetési szervek, a fejezetek és a Pénzügyminisztérium részére, időszakonként elemzéseket készít a költségvetés alakulásáról, helyzetéről;
  • naponta kimutatást készít a bevételek és kiadások főbb csoportonkénti alakulásáról, a központi költségvetés helyzetéről;
  • jogszabályban meghatározott központi kezelésű előirányzatokra beszámolási, könyvvezetési és jelentéskészítési feladatokat lát el;
  • a pénzügyi kormányzat számára havi rendszerességgel gyűjti az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó alanyoktól a számviteli-, pénzforgalmi- és vagyonadatokat, illetve az éves költségvetési beszámolókat a költségvetés végrehajtásának nyomon követéséhez valamint a zárszámadási törvény elkészítéséhez;
  • nyilvántartást vezet az állam által vállalt kötelezettségekről és az állam követeléseiről;
  • előrejelzi a kincstári kör, valamint a Kincstár által vezetett egyéb számlák kiadásai és bevételei összesített egyenlegének alakulását, közreműködik a kincstári egységes számla likviditásának kezelésében;
  • gondoskodik a költségvetési szerveket és fejezeti kezelésű előirányzatokat megillető központi költségvetési támogatások rendelkezésre bocsátásáról, finanszírozásáról;
  • nyilvántartja a költségvetési szervek tételes kötelezettségvállalásait és követeléseit, valamint a fejezeti és meghatározott körben a központi kezelésű előirányzatok, alapok összevont kötelezettségvállalásait, a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek várható teljesülését, az elemi költségvetéssel rendelkező központi költségvetési szervek tartozásállományának alakulását;
  • ellátja az egyházi, nemzetiségi önkormányzati és nem állami humánszolgáltatást nyújtó intézményfenntartókat megillető állami támogatásokkal kapcsolatos igénylési, folyósítási, elszámolási, ellenőrzési és adatszolgáltatási feladatokat;
  • ellátja a helyi önkormányzatok támogatásainak igénylésével, folyósításával, elszámolásával és az igénylés és felhasználás szabályosságának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat;
  • működteti a költségvetési felügyeleti rendszert.

A költségvetés finanszírozása körében:

  • részt vesz a költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervének elkészítésében és aktualizálásában;
  • likviditási hitel nyújtását engedélyezheti az elkülönített állami pénzalapoknak, a helyi önkormányzatoknak.

Pénzügyi, befektetési szolgáltatói tevékenysége során:

  • számlát vezet a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok részére;
  • végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, a kiadásokhoz kötődően likviditási és előirányzati fedezetvizsgálatot, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez;
  • biztosítja a készpénzellátást a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok, és a Kincstárnál értékpapír nyilvántartási-számlával rendelkező ügyfelek részére;
  • készpénz-helyettesítő fizetési rendszert működtet;
  • befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körében;
  • a kincstári számlavezetés és elszámolások tekintetében beszámolási, könyvvezetési és jelentéskészítési feladatokat lát el;
  • részt vesz a magyar állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való együttműködésével, tagságával összefüggő feladatok lebonyolításában, gondoskodik az időszakonként fizetendő összegek megfelelő forrásokból történő kifizetéséről, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó műveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról;
  • a Magyar Állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár;
  • ellátja a strukturális és kohéziós alapokkal, illetve általában az Európai Unió pénzeszközeivel kapcsolatosan jogszabályban és nemzetközi megállapodásban meghatározott végrehajtási, pénzforgalmi és ellenőrzési feladatokat (forint és deviza).

A pályázatos támogatások és a követeléskezelés során:

  • a központi költségvetésből pályázatok alapján folyósított támogatások nyomon követése érdekében működteti az országos támogatási és monitoring rendszert. Közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési feladatok ellátásában.

A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása keretében:

  • a Kincstár végzi a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását – a cégnyilvántartáshoz hasonlóan – alapító okiratok alapján. Újonnan alapított kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv a Kincstárnál csak akkor nyithat számlát, ha a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént;
  • a törzskönyvi nyilvántartás adatait érintő változásokat az irányító szerv a jogszabályban meghatározott időn belül köteles bejelenteni a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés céljából, amelyet a kérelem alapján a Kincstár átvezet a nyilvántartáson;
  • a költségvetési szerv megszűnése esetén az irányító szerv beküldi a törlési kérelmet és a megszüntető okiratot a törzskönyvi nyilvántartás részére, mely alapján a Kincstár törli a törzskönyvi nyilvántartásból a költségvetési szervet.

A Kincstár a pénzbeli és egyéb ellátásokkal kapcsolatos feladatai keretében:

  • gondoskodik illetve közreműködik a Nyugdíjbiztosítási Alappal és az Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatok ellátásáról;
  • gondoskodik az ellátások megállapításához, folyósításához szükséges adatok begyűjtéséről, azok ellenőrzéséről, végzi a társadalombiztosítási jogszerzési nyilvántartással és a folyósításra kerülő ellátások nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat;
  • elvégzi a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások fedezetének elszámolását, valamint a folyósított egyéb ellátások megállapításával, folyósításával kapcsolatos működési költségek megtérítését;
  • működteti és fejleszti a nyugdíjbiztosítás, a családtámogatás, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, az utazási költségtérítési támogatás, a szociális ellátások, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak rendszereit, gondoskodik statisztikai adatok gyűjtéséről és közzétételéről;
  • ellátja a családtámogatásokkal, a fogyatékossági támogatással és a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásával, valamint az utazási költségtérítési támogatással kapcsolatos telefonos ügyfélszolgálatot (Call Center feladatok);
  • ellátja a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat;
  • lefolytatja a külföldön élő, külföldön született magyar állampolgárságú és nem magyar állampolgárságú „Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek után igényelt anyasági támogatással és fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatos hatósági eljárásokat;
  • gondoskodik a fiatalok életkezdési támogatásával kapcsolatos jogszabályokban előírt nyilvántartási, adategyeztetési, utalási, adatszolgáltatási feladatok végrehajtásáról;
  • közreműködik a nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában, kapcsolatot tart fenn a kijelölt szervekkel, végzi az európai uniós tagságból és a szociális biztonsági, szociálpolitikai tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtásából adódó koordinációs feladatokat, részt vesz az európai uniós szakbizottságok és nemzetközi szervezetek szakmai munkájában;

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a pénzbeli és egyéb ellátásokkal kapcsolatban ellátja

  • a hatáskörbe utalt küldemények központi érkeztetésével, illetve az elektronikus aláírással kiadmányozott döntések központi nyomtatásával és postai közlésével kapcsolatos feladatokat,
  • egészségbiztosításhoz kapcsolódó utazási költségtérítési támogatás tekintetében a döntések központi nyomtatásával és postai közlésével kapcsolatos feladatokat;
  • a nyugdíjak és egyéb hatáskörébe utalt ellátások, a családtámogatási ellátások, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, illetve egyes, a hatáskörébe utalt támogatások központi folyósításával kapcsolatos  feladatokat.

Az önkormányzati ASP rendszer működtetési tevékenysége keretében:

  • működteti az önkormányzati ASP rendszert, melynek részei a Keretrendszer, az egyes szakrendszerek (iratkezelő rendszer, önkormányzati települési portál rendszer, az elektronikus ügyintézési portál rendszer, ideértve az elektronikus űrlap-szolgáltatást, gazdálkodási rendszer, ingatlanvagyon-kataszter rendszer, önkormányzati adórendszer, ipar- és kereskedelmi rendszer, hagyatéki leltár rendszer) és támogató rendszerek, valamint az önkormányzati adattárház;
  • ellátja az önkormányzati ASP rendszerhez történő csatlakozással kapcsolatos technikai és adminisztrációs feladatokat, valamint közreműködik a csatlakozáshoz szükséges szolgáltatási szerződések megkötésében;
  • ellátja az ügyfél-tájékoztatási, kapcsolattartási és tájékoztatási feladatokat, a hibák, szakmai segítségkérések és fejlesztési igények bejelentését a hiba- és igénybejelentő alkalmazáson keresztül biztosítja, valamint közreműködik a szolgáltatásokkal kapcsolatos kommunikációs és képzési feladatok koordinációjában;
  • jogszabályi felhatalmazás alapján közreműködik egyes, az önkormányzatokat terhelő kötelező adatszolgáltatások összeállításában, biztosítja azok szakrendszereken keresztül történő teljesítését;
  • együttműködik az önkormányzati ASP rendszer működtetésében résztvevő valamennyi szervezettel és az egyes rendszerek felügyeletét ellátó minisztériumokkal;
  • biztosítja az önkormányzati adattárház felé megküldött adatok fogadását, adatminőség ellenőrzését, és az adatok összegzésével, kimutatások készítésével támogatja a kormányzati, önkormányzati döntéselőkészítést.

Elérhetőségek

AZ MNB TEVÉKENYSÉGE, FŐBB FELADATAI

Monetáris politika – árstabilitás

A független jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, azaz az infláció alacsony szinten történő stabilizálása. A stabil és alacsony infláció a gazdaság kiszámítható működésének alapja, s ez mind az emberek, mind a vállalatok szempontjából kulcsfontosságú.

2001 közepe óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációs célkövetés rendszerét alkalmazza. Ennek keretében középtávú inflációs célt határoz meg, melynek jelenleg érvényes mértéke 3%. Az MNB rendszeresen felülvizsgálja az inflációs kilátásokat, és az előrejelzések alapján szükség esetén csökkenti, vagy emeli az alapkamatot. Leegyszerűsítve: amikor az infláció várhatóan tartósan a cél fölé emelkedik, akkor a jegybank alapkamatot emel, amikor az infláció tartósan az alá csökken, kamatot csökkent, annak érdekében, hogy középtávon az infláció a céllal összhangban alakuljon.

A jegybanki alapkamat mértékéről az MNB legfőbb döntéshozó szerve, az 5-9 tagú Monetáris Tanács dönt havi rendszerességgel. A monetáris politikai döntések előretekintő jellegűek, azaz a Tanács nemcsak a gazdaság aktuális állapotát, hanem a várható gazdasági folyamatokat is figyelembe veszi.

Pénzügyi stabilitás

A jegybank egyik alapfeladata a hazai pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása, erősítése. Akkor beszélhetünk pénzügyi stabilitásról, ha a pénzügyi intézményrendszer képes ellenállni a gazdasági sokkoknak és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit.

Az MNB átfogóan és rendszeresen elemzi a makrogazdasági környezetet, a pénzügyi piacok, a hazai pénzügyi közvetítők és a pénzügyi infrastruktúra működését, feltárja azokat a kockázatokat, melyek a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztethetik, és azonosítja a pénzügyi rendszer sérülékenységét növelő tényezőket, folyamatokat.

A gazdasági növekedés támogatása

A jegybank alapvetően úgy tudja segíteni a hosszú távú gazdasági növekedést, hogy a rövidtávú ingadozásokat tompítja. A makrogazdasági környezet, az infláció és a növekedési lehetőségek befolyásolására a jegybank legfontosabb eszköze az alapkamat változtatása, mely jelentősen hat a betéti és hitelkamatok nagyságára, valamint a vállalatok és a háztartások fogyasztási és beruházási hajlandóságára. Az alapkamat a forint árfolyamát is befolyásolja; a gyengébb forint árfolyam kedvez az exportőr vállalatoknak, de hátrányosan érinti a devizában eladósodott háztartásokat és vállalatokat. A jegybank ezeket a hatásokat is mérlegeli döntései során.

A gazdasági növekedés támogatására az MNB-nek további, ún. nem konvencionális eszközök is rendelkezésére állnak. E célból indult el 2013-ban a Növekedési Hitel Program, melynek keretében a kis- és középvállalatok juthatnak kedvező kamatozású hitelekhez.

Bankjegy- és érmekibocsátás

A jegybank feladata, hogy mindig kellő mennyiségű, biztonságos, jó minőségű bankjegy és érme álljon a gazdaság szereplőinek rendelkezésére. A készpénz-kibocsátás az MNB monopóliuma – időről időre megújítja a forgalomban lévő érméket és bankjegyeket. Új érmesor legutóbb 1993-ban, új bankjegy-sorozat korábban 1997-ben került forgalomba, 2014-2018-ban ismét új bankjegy-sorozatot bocsát ki a jegybank.

Az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán az MNB 1968 óta bocsát ki emlékérméket, ezzel is felvállalva az értékőrzés feladatát.

Pénz- és elszámolásforgalom

A jegybank gondoskodik a készpénzmentes fizetési és elszámolási rendszerek biztonságos, zökkenőmentes működéséről. Az MNB vezeti a hitelintézetek számláit és üzemelteti a bankközi fizetések elszámolási rendszerét.

Felügyelés és fogyasztóvédelem

Az MNB folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett. Ennek keretében a prudenciális, azaz az üzleti megbízhatóságot vizsgáló felügyelés, valamint a piacfelügyelés és a fogyasztóvédelem eszközeivel – helyszínen kívül és helyszínen is – figyelemmel kíséri a pénz- és tőkepiaci intézmények, pénztárak, biztosítók, s a pénzügyi infrastruktúrát alkotó intézmények (szabályozott piac, elszámolóház, központi értéktár) tevékenységét, szükség esetén pedig intézkedéseket hoz.

A felügyelés célja a kockázatok időben történő felismerése és megfelelő kezelése, elkerülendő, hogy azok veszélyeztessék a rendszer stabilitását és a pénzügyi közvetítő rendszerbe vetett bizalmat.

A helyszíni ellenőrzés során az MNB átfogó vizsgálatokat, célvizsgálatokat, illetve – egész szektort vagy több intézményt érintő esetekben – témavizsgálatokat folytat le. A helyszínen kívüli ellenőrzés keretében a jegybank monitorozza és feldolgozza a rendelkezésre álló adatokat, információkat, folyamatosan kapcsolatot tart a felügyelet intézményekkel, egyeztet a folyamatban lévő engedélyezési kérelmekkel, bejelentésekkel kapcsolatban. A folyamatos felügyelés során nyert információkat az MNB beépíti a kockázatértékelésbe. A kockázat- és intézményértékelés adatai meghatározzák az adott pénzügyi intézmény felügyeleti kezelésének módját és intenzitását, illetve a további vizsgálatok ütemezését és azok fókuszpontjait.

Az MNB ellenőrzi a pénzügyi intézmények a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos tevékenységét, s informatikai felügyelést is végez. Ha azonnali intézkedés szükséges, cél- vagy témavizsgálatokat folytat le.

A jegybank elkötelezett a pénzügyi fogyasztóvédelem, illetve a jogosulatlan, engedély vagy bejelentés nélküli pénzügyi szolgáltatók kiszűrésére hivatott piacfelügyelés területén is. Az MNB fellép pénzügyi szolgáltatásokat igénybevevő fogyasztók jogai érdekében, a szolgáltatókat felelős, tisztességes magatartás irányába tereli. A fogyasztók számára hátrányos jelenségeket a lehető leggyorsabban azonosítja, és azok okainak feltárására, megszüntetésére koncentrál, ezáltal is megelőzve azok ismételt kialakulását. Az MNB fogyasztóvédelmi vizsgálatai során a fogyasztók széles körét érintő, rendszerszintű fogyasztóvédelmi rendellenességeket helyezi a figyelem központjába.

Az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) szakmailag független, alternatív vitarendezési fórum. A PBT a bírósági eljárásoknál gyorsabb és olcsóbb megoldást nyújt a fogyasztók és a velük szerződéses kapcsolatban álló pénzügyi szolgáltató közötti anyagi, polgári eljárást igénylő jogvitákban.

Elérhetőségek: